Az ideiglenesen elszakított Erdélyben, Partiumban sem túl ritkák sajnos a magyarverések, amelynek során a román rendőrség, csendőrség félrenéz, ha az elkövetők románok és az áldozatok magyarok. Most azonban már maga a román csendőrség bántalmazott brutálisan egy békésen hazafelé sétáló, az őslakossághoz tartozó magyar párt Szent László városában, Nagyváradon. Sejthetjük, hogy a Fidesz-kormány gyengécske magyar érdekérvényesítő hajlama okán is aligha lesz a román tettesekre nézve súlyos következménye a hatósági terrornak.

2009. február elején az osztrák hatóságok első fokon engedélyezték a rábakeresztúri (heiligenkreuzi) hulladékégető építését, amely ellen a magyar fél fellebbezést nyújtott be, hiszen annak szennyező, életminőség-rontó hatása, a megbetegedéseket okozó finompor koncentráció növekedése Magyarországon is érzékelhető lenne.

Tisztelt Nagykövet Asszony!

Olvastam az újságban, hogy Ön az országgyűlési választások alkalmával meglátogatta a Magyar Parlamentbe került négy párt közül azt a hármat (a FIDESZ-t, az LMP-t és az MSZP-t), amelyeket Ön „demokratikus” pártoknak tart. Eszerint az a véleménye, hogy a világszerte 110 millió ember haláláért felelős kommunizmus eszmeiségét és gyakorlatát megvalósító Magyar Szocialista Munkáspárt utódpártja, az MSZP demokratikus párt, míg a Jobbik Magyarországért Mozgalom - amelynek jómagam európai parlamenti képviselője vagyok - nem az. Ezzel Ön egyszerre sértette meg a kommunizmus áldozatait és azt a több, mint 850 ezer magyar embert, aki a Jobbikra szavazott.

Budapesten születtem 1963. június 22-én. Apai ágon Sopronkövesdről származom, felmenőim gazdálkodók, azaz parasztemberek voltak, apám „első generációs értelmiségi”, közgazdász végzettségű. Az 1956. évi forradalomig egy vállalatnál, majd azt követően kisiparosként dolgozott. Anyai ágon debreceni, illetve hajdúsámsoni vagyok, azon a környéken szolgált görög katolikus papként a nagypapám. Édesanyám „topmodell”, manöken volt harminc éven át.

Nyíregyházán születtem 1948-ban. Feleségem ügyvéd, két gyermekünk van, Mátyás újságíró, Dorottya egyetemista. 1971-ben szereztem diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán. 1971-től 1975-ig az Erőmű- és Hálózattervező Vállalatnál dolgoztam tervező mérnökként. 1975-ben kerültem a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolára (a felsőoktatási integrációt követően: Budapesti Műszaki Főiskola), ahol ma is dolgozom, főiskolai docensi munkakörben.

Új magyar honfoglalásra van szükség, hogy ismét jó legyen magyarnak lenni, hogy gyermekeink, unokáink majd büszkén, felemelt fejjel, magyarként éljenek ebben a hazában! A magyarság kérlelhetetlen és konok védelme, ami miatt 2003-ban, alakulásával egy időben csatlakoztam a Jobbikhoz. Meggyőződésem, hogy olyan kort élünk, amikor nekünk, fiataloknak kell kreativitásból és értelemből értéket teremtenünk, hogy a Kárpát-medence összes magyarjára egy boldog, szabad világ köszöntsön.

Három leánygyermek büszke édesanyjaként látom el a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) főtitkári teendőit. Kiskorú gyermekemet 8 hónapos kora óta egyedül nevelem, mivel édesapja 2000-ben egy baleset következtében tragikus hirtelenséggel elhunyt. 2009. május 14-én megszületett első unokám, Dániel. Legfontosabb feladatomnak tekintem gyermekeim életre való nevelése mellett, hogy szakszervezeti vezetőként segítsem megoldani a munkavállalók kiszolgáltatottságából adódó problémákat, és egy olyan erős, egységes, hatékony szakszervezeti mentalitást honosítsak meg kollégáimmal közösen Magyarországon, mint amely mentalitás a TMRSZ-t megalakulása óta fémjelzi.

Budapesten születtem, 1979. június 1-én. Lakótelepi környezetben nőttem fel, ezután Óbudára költöztem, ahol 15 éve élek. A közélettel a ’90-es évek közepén kezdtem érdemben foglalkozni, a generációmra jellemző hittel, csodavárással. Rövid idő alatt kiábrándultam a jelenleg is az ország házában ülő „elitből” és szervezeteikből, és már középiskolás koromban csatlakoztam a MIÉP-hez, melynek később óbudai ifjúsági tagozatát vezettem. Ebben az időszakban jelentek meg első cikkeim, verseim, publikációim is.

Budapesten születtem 1960-ban, feleségem filológus, osztrák állampolgár. Az I. István Közgazdasági Szakközépiskola elvégzése után Tokióban politológia, 1986-ban Moszkvában pedig nemzetközi közgazdász diplomát szereztem. Három – japán, angol, orosz – felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezem, illetve társalgási szintem beszélem a lengyel nyelvet.

1970-ben születtem Budapesten. Szüleim matematikusok, felmenőim pedig jórészt tanítók, református lelkészek és orgonaépítők voltak. Két testvérem van, húgom biológus, bátyám orvos. Francia és angol nyelven középfokú szinten beszélek. Férjem ifj. Hegedűs Loránt református lelkipásztor, három kislányunk van. Férjem oldalán naponként szembesülhettem magyar népünk bennszülötti sorsával, melyet önkormányzati munkám során újabb tapasztalatok erősítettek meg. Kiemelt jelentőséggel bíró feladatomnak tartom, hogy a magyar föld védelmében felszámoljuk az ingatlanmaffiát és az azt kiszolgáló politikai korrupciót.