A Jobbik teljesen átalakítaná a jelenlegi közmunkaprogramot, ami szerintük igazságtalan és pazarló. A projekt részleteit Bertha Szilvia országgyűlési képviselő mai sajtótájékoztatóján ismertette.

A Jobbik azért állt elő saját tervezettel, mert a mindenki által sokat szidott közmunkaprogram még a vártnál is rosszabbul működik: a negyedéves Start munkaprogram például még el sem indult, mivel pénzt nem adnak rá, az alkalmazottakkal pedig a legritkább esetben végeztetnek értékes munkát. A Jobbik olyan rendszert szeretne, amely hosszú távon önfenntartó, és visszaadja a munka becsületét – emelte ki Bertha.

Nyolcórás közmunka

Jelenleg kötelező elfogadni a felajánlott közmunkát, a Jobbik ehelyett az intenzív munkakeresésre fektetne hangsúlyt. A munkanélküli járadékot az életkor és az eltöltött munkaidő alapján differenciálnák: 50 év alatt 180 napig, 50-55 év között 25 év munkaviszonnyal 270 napig, efölött 30 év munkaviszonnyal maximum 360 napig folyósítanák a járadékot. 

Aki ennyi idő alatt nem tud elhelyezkedni, az jelentkezhet a közmunkaprogramba, ami a mostani gyakorlattal szemben nyolcórás állásnak és szolgálati időnek számítana. Ezen felül a munkavállaló bármilyen szociális vagy önkormányzati ellátásra csak olyan mértékben lenne jogosult, mint bármely más bérből és fizetésből élő ember. Aki viszont nem vállalja a közmunkát, vagy abból saját hibájából kizárják, az semmilyen támogatásra nem lenne jogosult.

Bertha Szilvia hangsúlyozta, hogy mindenkinek a végzettségének és tapasztalatainak legmegfelelőbb munkát kell felajánlani, a Jobbik ezért 50 kilométeres sugarú köröket alakítana ki, amelyen belül a közmunkások ingyen utazhatnának munkahelyükre.

Kitörési pontok

Mivel vidéken a legnagyobb a munkanélküliség, a Jobbik első körben a mezőgazdaságot látja kitörési pontnak. Ez annál inkább sürgető, mivel a kormány – ígéretei ellenére – a mai napig nem indította be (és a jelek szerint nem is tervezi beindítani) az értékteremtő mezőgazdasági közmunkát, amellyel nem csak munkahelyeket lehetne teremteni, de az önkormányzatok jelentős összegeket spórolhatnának a közétkeztetésen.

A mezőgazdaság mellett a Jobbik kihasználatlan területnek tartja az infrastrukturális fejlesztést, építkezést, állagmegóvást, településfejlesztést és családsegítő szolgáltatásokat. Szintén elkelne a segítség a közrend megteremtésében, itt polgárőrök, mezőőrök, erdőőrök, halőrök támogathatnák a hivatásos rendfenntartók munkáját. A munkakörök betöltését minden esetben alkalmassági teszt előzné meg.

A piaci szektor bevonására a Jobbik két utat javasol. Egyrészt a vállalkozók által elnyert munkához az állam adhatna munkaerőt, másrészt az állami infrastrukturális fejlesztéseket – főleg a zöldmezős beruházásokat – is közmunkásokkal valósítanák meg.

Próbaidő, minimál képzés, közmunkás kiskönyv

A közmunkaprogram részeként a Jobbik alapvetően nyolcórás állásokat hozna létre, ám azok számára, akik soha életükben nem dolgoztak, három hónapos, hatórás próbaidőt vezetnének be, arányosan kevesebb bérért. 

A munkaügyi központokba minden munkanélkülinek kötelező lenne rendszeresen eljárni, és az álláslehetőségekről tájékozódni. Egy úgynevezett „minimál képzésen” minden álláskeresőnek részt kellene vennie, ami önéletrajzírást, munkahelyi kultúra elsajátítását és alapvető életvezetési tanácsadást foglal magába.

A Jobbik egy új országos informatikai rendszert állítana fel, amely egyszerre látna rá a munkaügyi, segélyezési és családsegítő rendszerekre. Emellett közmunkás kiskönyvet vezetnének be, amely tartalmazná, hogy a munkavállaló milyen feladatok betöltésére alkalmas, hol és mit dolgozott korábban, és eljárt-e a képzésekre

Aki nem dolgozik, nem kap segélyt

Bertha Szilvia kiemelte: azok a közmunkások, akik igazolatlanul nem mennek be dolgozni, vagy a munkaügyi szabályokat, illetve társadalmi normákat nem tartják be, két hónapos eltiltást kapnának, ez idő alatt nem járna szociális ellátást sem. A két hónap letelte után lehetőség van újra jelentkezni.

A nemzeti radikális párt a képzési lehetőségeket is több szintűvé tenné. Az átképzések mellett kiemelt figyelmet fordítanának a betanított munkások gyakorlati képzésére – állami támogatással és munkaidő-kedvezménnyel.

Bérrendezés

A közmunka-bérezésről a képviselő kijelentette: az teljesen abszurd, nem tükrözi a megélhetési költségeket, ezért külön közmunkabér-táblára van szükség, amely figyelembe veszi a végzett munka típusát, a szükséges szaktudást és végzettséget. A Jobbik ezért „szintezéses bérminimumot” vezetne be, amely a közmunkára csak átmeneti-, és nem célállomásként tekint.

A bértáblához úgynevezett „rendelkezésre állási állomány” is tartozna, amelybe csak azok regisztrálhatnának, akik előtte minimum 30 napig álláskeresési járadékban részesültek, tehát érdemi munkát is végeztek, és nem életformaszerűen űzik az idénymunkát. 

Alkalmassági vizsgálat és ajánlólevél

A munkaalkalmassági vizsgálat kapcsán a képviselő leszögezte, mindenki jelentkezhetne üzemorvosi vizsgálatra, ennek során az orvosi papírok alapján állapítanák meg, hogy ki milyen munkavégzésre alkalmas. Aki nem jelentkezik ilyen vizsgálatra, azt teljes értékű munkavállalónak kell tekinteni.

A piaci elhelyezkedés segítésére a munkáltató ajánlólevelet állíthatna ki, amely állami garanciavállalást jelentene a közmunkás munkavégzésének minőségéről.

Bertha Szilvia végül leszögezte, a közmunkák kiírásánál figyelembe kell venni, hogy a rendszernek hosszú távon önfenntartónak kell lennie, a pályázatok elbírálása pedig nem működhet politikai szempontok alapján, mint az történt legutóbb a jobbikos vezetésű Gyöngyöspata esetében.

A programhoz szükséges plusz források kapcsán a képviselő emlékezetett: jelenleg is több százmilliárdnyi olyan tétel van a költségvetésben, amelynek átcsoportosítását a Jobbik kezdeményezte, de számos programelemet plusz költségvonzat nélkül is gyakorlatba lehetne ültetni.

B.J.

barikad.hu