A közoktatási törvény napokban kiszivárgott részletei telhibázottnak, a pedagógus bérek négy évig történő befagyasztását pedig felháborítónak nevezte csütörtöki sajtótájékoztatóján Dúró Dóra.

A képviselő asszony elképesztőnek nevezte, hogy a kormányalakítás óta már a harmadik tankötelezettségi korhatár kerül szóba: tavaly a szakképzéshez igazítva 17,  a Széll Kálmán-tervben már 15, a legfrissebb elképzelések szerint pedig 16 éves korig lenne kötelező a közoktatásban részt venni.

Dúró szerint ezekkel az ötletekkel a kormány valójában azt ismeri el, hogy az általuk preferált oktatási rendszer nem tud mit kezdeni a javarészt cigány származású problémás, magatartási zavarokkal küzdő gyerekekkel, ezért „igyekeznek minél hamarabb megszabadulni tőlük”, kitéve őket az oktatási rendszerből. A Jobbik felelőtlennek tartja ezt a politikát, amely „magukra hagyja és a társadalomra szabadítja” a szakképzettség nélküli, és ily módon a munkából élés esélyétől is megfosztott fiatalokat. Róluk vagy a szociális rendszer lesz kénytelen gondoskodni egy életen át, vagy bűnözésből fognak élni – mutatott rá a politikus.

Szavai szerint azokat a tanulókat, akikre családi körülményeik visszahúzó erővel hatnak, illetve, akik képtelenek beilleszkedni a normális iskolai környezetbe, bentlakásos intézményekben kell oktatni. A képviselő kiválóan működő példának nevezte a Zala megyei Csapi községben évtizedek óta működő intézményt, ahol az óvodától a szakmunkás bizonyítvány megszerzéséig bentlakásos rendszerben készítik fel az életre a döntő többségében cigány származású gyerekeket, akiknek nagy része képes elhelyezkedni a munkaerő piacon. Ennek nyomán a Jobbik a tankötelezettség határát 17 éves korig terjesztené ki – szögezte le a politikus.

Dúró Dóra szintén a teljesítetlen kormányzati ígéretek közé sorolta a pedagógusok béremelését, amelyre a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a 2014-15-ös tanév előtt semmilyen formában, még szimbolikus mértékben sem kerülhet sor. Márpedig, ha nem kerül sor jövedelmük növelésére, akkor hiába készül életpálya modell, hiába alakítjuk át a képzési rendszert, a tanárok helyzete nem fognak érdemben javulni.  Kérdésre válaszolva a politikus elmondta: a 2011-es költségvetésben számos olyan tétel szerepel, amely pártja szerint teljesen felesleges kiadást jelent. Példaként a több mint 10 milliárd forintnyi közpénzből felállított Terrorelhárító Központ létrehozását, vagy a korábban számos visszaélést elkövető civil szervezetek támogatását említette. Ezeknek az összegeknek az átcsoportosításával növelni lehetne a pedagógusok bérét is – véli a politikus.

A képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy a legfrissebb koncepció szerint a tankönyvek ingyenessége is csak a leghátrányosabb helyzetű tanulókra fog vonatkozni, akiknek döntő többségben nem dolgoznak a szüleik. A Jobbik szerint ezzel újabb hátrányos megkülönböztetés éri szegény sorsú, de becsületesen dolgozó magyar emberek gyermekeit.

barikad.hu