Alkotmányellenes a képviselők bizottsági helyettesítése

|
Ossza meg ismerõseivel!

A Jobbik az Alkotmánybírósághoz fordult azért, hogy semmisítsék meg a Házszabálynak azt a rendelkezését, amely lehetővé teszi parlamenti bizottságokban a képviselői helyettesítést. Balczó Zoltán elmondása szerint ez azért tekinthető alkotmányellenesnek, mert alapvetően sérti a képviselők egyenlő mandátumának elvét. A döntések a bizottságokban vita során alakulnak ki, és a vita végén a helyettesítési megbízással rendelkező képviselőknek kettős szavazati joguk van szemben a többi képviselő egy szavazati jogával.

A képviselők egyenlő mandátumának elve az alkotmányból vezethető le, nevezetesen az egyenlő választójogból következik.

Gyakorlatban ez a helyettesítés úgy zajlik, hogy érdemi megbízást sem kapnak a helyettesítő képviselők, hiszen az ülésszak kezdetén 10-12 kitöltetlen eseti megbízást írnak alá, melyen sem a megbízó képviselő neve sem az adott ülés dátuma nem szerepel. Ezeket a megbízásokat egyébként a bizottság titkársága kezeli. Az adott ülés megkezdése előtt a helyszínen kitöltik a megbízott képviselő adatait illetve az adott ülés dátumát. Így finoman szólva is csupán feltételezhető, hogy a távol lévő képviselő az adott napirendi pontok szavazására vonatkozóan konkrét megbízást adhatott volna.

Még szembeötlőbb az egyenlő képviselői mandátum megsértése abban az esetben, ha a bizottság a helyszínen kétharmados többséggel új napirendi pontot vesz fel. A Házszabály megadja a lehetőségét annak, hogy a helyszínen új napirendi pontot vegyen fel a bizottság. A helyettesítési megbízással rendelkező képviselők gyakorlatilag két kézzel szavaznak, tehát kettős szavazati joguk van. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez az eljárás mindenképp sérti a képviselők egyenlő mandátumának elvét. Az önkormányzati törvény megalkotásakor ezt a lehetőséget nem adták meg, az önkormányzati bizottsági testületekben mindenki csak személyesen gyakorolhatja bizottsági tagsági jogát.

Másik ellentmondást is szült ez a helyettesítési eljárás: adott esetben nemhogy párttársnak adnak helyettesítési megbízást, az is előfordul, hogy akár ideológiailag távol álló pártnak adják át azt. Amikor a választópolgárok megválasztanak egy képviselőt, nem a választópolgárok egésze bízza meg a parlament egészét, hanem a választók egy csoportja bíz meg egy egyéni képviselőt vagy a pártlista alapján ez a csoport adott pártot bíz meg a képviselettel. Amikor a helyettesítési megbízások megszületnek, alapvetően sérül a választók azon joga, hogy ők az általuk megválasztott képviselőkön keresztül gyakorolják állampolgári jogaikat.

Ezen indokok tették szükségessé, hogy a Jobbik az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérje ebben a kérdésben, ugyanakkor fontosnak tartják ezen passzusok megsemmisítését.

Ez a kérdés összefügg az álláshalmozással is. A kormánypártok alapvető célja a bizottságokban a szavazati többség biztosítása. Az álláshalmozás miatt fontos képviselőket mentesíteni kell a megjelenéstől. Balczó Zoltán konkrét példával is szolgált: Kósa Lajost, Debrecen polgármesterét említette, aki bizonyára az egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező fideszes képviselő, hiszen ő a Megyei Jogú Városok Testületének elnöke. Ugyanezen okból kifolyólag őt delegálta a Fidesz az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottságba is. Kósa Lajos a jelenlegi parlamenti ciklus 30 bizottsági üléséből mindösszesen haton vett részt, azaz alig húsz százalékán. A többi ülésen a bizottság kénytelen volt nélkülözni Kósa felkészültségét és szaktudását. Utoljára november 10-én jelent meg Kósa képviselő úr bizottsági ülésen.

Amennyiben ez a helyettesítési rendszer nem működhetne, a részvételi arány nyilván megugrana. Balczó Zoltán a fenti ügyek megoldásának érdekében már nyújtott be házszabály-módosítási indítványt, ezt azonban tárgysorozatba sem vették. " Azért fordulunk az Alkotmánybírósághoz, mert a parlament keretein belül a kérdést rendezni nem sikerült"- hangsúlyozta a jobbikos képviselő. Az azonban magáért beszél, hogy amikor az Alkotmányügyi Bizottság elutasította a javaslat tárgysorozatba vételét, nem volt ellenszavazat, tartózkodó szavazatokkal utasították el. Ez azt jelzi, hogy a kormányzati többség is tisztában van a tarthatatlan helyzettel.

barikad.hu - jobbik.hu



A magyar föld egyrészt az elkövetkező évtizedekben várható ökológiai változásokra tekintettel a nemzet túlélésének záloga, másrészt magyar tulajdonban tartása állami szuverenitásunknak alapfeltétele...

ESEMÉNYNAPTÁR











Keressen minket az alábbi közösségi oldalakon!