Budapestet 1990 óta egy Demszky Gábor nevű ember irányítja. Illetve a mögötte álló balliberális tömb, amelynek egy része a homályban marad, másik része pedig a nyílt színi politizálás keretei között az SZDSZ és az MSZP soraiból kerül ki. Azóta eltelt húsz év.

Alaptézisként kimondhatjuk – szinte már-már közhelyszerűen –, az építésügy rendszere működésképtelen. Ennek oka, hogy a jogszabálytenger, alkalmazóinak korrupciója, az úgynevezett fejlesztői tőke nyomása, a közösségi-, és vele együtt az építészeti kultúra, értékrend eltűnése, együttesen életképtelenné teszi.

Borsodból öko-megyét, Miskolcból a magyar kultúra, a rend és a biztonság fővárosát akarja megteremteni a Jobbik. Szegedi Márton, az új erő miskolci polgármester-jelöltje a Barikádnak elmondta, a megújuló energiaforrások felhasználásával megszüntetnék a város energiafüggőségét. A cigánybűnözés felszámolása mellett a radikális párt célul tűzte ki a korrupt politikusok elszámoltatását.

Nemrégiben egyik főépítész kollégám nem kis munkával összeállította az építési engedélyezési eljárásban alkalmazott jogszabályok gyűjteményét. Hatalmas munka volt, sok száz, ezer oldalnyi dokumentum, amelyet minden építéshatósági előadónak, ugye, kívülről kéne fújnia… Csak egy nagy baj volt kollégám fáradozásával, az, hogy gyakorlatilag már elkészülte pillanatában elavultnak tekinthettük, oly gyorsan alakul át, formálódik, csiszolódik az építészeti jog kis hazánkban.

Hegedűs Tamás a Jobbik frakcióvezető-helyettese, legutóbb üdvözölte, hogy a kormány nem fogadta el az IMF, további megszorításokat szorgalmazó feltételeit és megszakította a szervezettel a tárgyalásokat. A politikus akkor a kilábalás egyik útjaként a keleti piacok felé fordulást jelölte meg. Hegedűs Tamás írásában részletesen kifejti, hogyan lehet, a nemzetgazdasági érdekeket is szem előtt tartva, a spekulatív rendszerek ellen fellépni.

Hétfő hajnal óta sokan érezhetik úgy, hogy a világ kifordult a sarkaiból. Látva a megdöbbentő képsorokat arról a brutális katonai akcióról, amelyet Izrael Állam légi- és haditengerészeti egységei hajtottak végre a török zászló alatt hajózó nemzetközi segélyszállító flotta ellen, sokan gondolhatjuk úgy, hogy a már eddig sem túl békés Közel-Keleten valami végérvényesen és visszafordíthatatlanul elromlott.

Immár 12 éve nincs köztünk az egyik legnagyobb, ugyanakkor halálában is üldözött magyar író, Wass Albert. A leendő Fidesz-kormánytól elvárom, hogy a magyar állampolgárságának visszaadását megtagadó Horn-Kuncze-rezsim, továbbá a Gyurcsány-Bajnai-rezsimnek elszakított nemzetrészeinket cserbenhagyó kül- és magyarságpolitikájával szakítva lépjen fel az írófejedelem rehabilitálásáért nemzetközi szinten.

Volner JánosA választások közeledtével egyre több és hevesebb támadás éri a Jobbikot nemzeti érdekeket érvényesítő politikai törekvései miatt. Legutóbb éppen a magyar lakosságot sújtó, a megszorításokon alapuló politika egyik élharcosa, Bokros Lajos a Vona Gáborhoz írt nyílt levelében úgy fogalmazta meg saját képzelgéseit, mintha azok a Jobbik gazdaságpolitikai programjának részei lennének. Bokros hatásvadász írása szerint a Jobbik az összes multinacionális vállalatot "el akarja kergetni" Magyarországról, holott azok úgymond "oroszlánrészt vállaltak a munkahelyteremtésben". A levél hasonló részeit olvasván a hazai gazdaság főbb sarokszámait jól ismerő olvasókat nehezen múló nevetés kerülgette, de mivel nem mindenkinek az a kedvenc foglalatossága, hogy ilyen adatokat tanulmányozzon, igyekszünk a lehetőségekhez mérten olvasmányos és közérthető formában megvilágítani a multinacionális vállalatok hazai szerepét.

„Láttuk csillagát napkeleten, s eljöttünk, hogy hódoljunk neki.” (Mt 2,2)

A több mint kétezer évvel ezelőtt megtörtént Jézus-születés első jelenete egy megrázó kép: a Betlehembe tartó napkeleti bölcsek – mint a hagyományos tudás birtokosai – hódolnak egy egyszerű kisded előtt. Az akkor ismert világ összemberiségét megjelenítve és egy több évezredes kultúra maradványait hordozva a mágusok leborulnak a gyermek előtt, és arannyal, tömjénnel, mirhával ajándékozzák meg. Ez a kép nem csak azért döbbenetes, mert a világ megváltója mindentől kitaszítva, egy durva jászolban fekszik, hanem mert egy valódi Isten és ember közötti találkozás tanúi lehetünk általa. Az Isten nem imában, nem csodában, nem is prófétái által, hanem – ha úgy tetszik – „színről színre” mutatkozik meg az egész emberiség előtt. A Megváltó megszületése ezért emberi-földi létünk középpontja és egyetlen viszonyítási alapja. Rajta kívül minden más történelmi időpont csak másodlagos, és a hozzá való kötődés és viszony nélkül pedig értelmetlen.