Hegedűs Tamás, a Jobbik frakcióvezető-helyettese mai sajtótájékoztatóján mutatta be  a Jobbik javaslatcsomagját a devizahitelesek válsághelyzetének megoldására.

Tegnap Hegedűs Tamás a parlamentben interpellált a nemzetgazdasági miniszterhez választ kérve arra, hogy a kormánynak szándékában áll-e egy nagy mértékű segítőcsomag összeállítása a devizahitelesek válságának megoldására. A válaszból kiderült, hogy ilyen mértékű beavatkozásra a kormány nem készül, ezért a Jobbik által kidolgozott javaslatcsomag különös jelentőséggel bír.

A Jobbik javaslatcsomagja több hónapon át tartó elemzőmunka és a kapcsolódó hatástanulmányok értékelésének eredménye.

A sajtótájékoztatón a jobbikos gazdaságpolitikus párhuzamot vont a kormány által tervezett javaslatok és a Jobbik javaslatcsomagja között.

A Jobbik megoldási javaslatcsomagjának a lényege és legfontosabb eleme a devizahitelek államilag támogatott forintosítása. Erre azért van szükség, mert az eddigi javaslatok csak felszínes megoldásokat eredményeznek, a végveszélyben lévőknek nyújtanak némi segítséget. A probléma gyökere maga a kiugróan magas devizahitel-állomány, amit ezek a javaslatok nem orvosolnak. A Jobbik javaslata ezzel szemben az, hogy állami támogatással kell megoldani a devizahitelek forinthitelre váltását.

A devizahitelesek problémája társadalmi szintű probléma, ehhez minden érintettnek hozzá kell járulnia. Bár az elemzők egyetértenek abban, hogy a válsághelyzet kialakulásáért a felelősség egyaránt terheli az ügyfeleket, a bankszektort és az államot, ennek ellenére a  többletteher kizárólag az eladósodottak vállán nyugszik. A Jobbik javaslatcsomagja ezen szeretne változtatni úgy, hogy a teherviselésben a banszektornak és az államnak egyaránt kiemelt szerepet biztosítanának.

A kormány elképzelései szerint a megoldást egyrészt a Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítása jelentené, másrészt pedig a svájci frank árfolyamának technikai szintű rögzítése. Az eszközkeleő társaság a végveszélyben lévőknek jelent némi megoldást, ellenben a probléma gyökerén nem segít. Az árfolyam rögzítése kiszámíthatóbbá teszi a törlesztési kötelezettségeket, a törlesztési terheket összességében nem csökkenti, csak időben kitolja azokat. A Jobbik javaslata szerint magát a devizahitel-tőketartozást kell forintosítani olyan állami támogatással, amely lehetővé teszi, hogy a folyósításkor alkalmazott árfolyamon történjen meg az átváltás.

A költségvetésből meglehetősen nagy összeget kellene ráfordítani az átváltásra. Összességében magasabb költséggel jár a tervezettnél, ám ez egyszeri és átlátható költségként jelentkezik. A kormány javaslata is meglehetősen magas költségvetési kiadással jár, amely összességében lehet, hogy alacsonyabb, mint a Jobbik által javasolt megoldás esetében, ám fajlagosan - a megoldott probléma nagyságához képest - a kormány megoldása a drágább.

A Jobbik javaslata egyetlen lépéssel és végképp megoldja a problémát. Rendkívül fontos megszabadulni a jelenségtől, nemcsak azért, mert családok százezreinek az elemi egzisztenciáját veszélyezteti, hanem azért is, mert makrogazdasági szempontból is komoly problémát okoz. Makrogazdaságilag - paradox módon - nem csak az okoz gondot, amikor bedőlnek a hitelek, hanem akkor is, ha  rendszeresen fizetik a hitel megemelkedett részleteit, mivel ez vásárlóerőt von el a gazdaságból. Így a GDP növekedésének egyik fontos motorját lassítja le. Ilyen értelemben a devizahitelek törlesztőrészleteinek megemelkedése az egész gazdaságpolitikára is negatív befolyása van.

A másik gazdaságpolitikai oka, amiért ebből a csapdahelyzetből ki kell szabadulni:  elképzelhető, hogy olyan gazdaságpolitika válna szükségessé, amelynek mellékhatásaként a forint árfolyama gyengülni kezd. Ezt azonban jelen helyzetben a kormányzat ezt nem teheti meg: a gazdaságpolitika a magas devizahitel-állomány túszává vált.

Meg kell tehát szüntetni a devizahitelek magas állományát. Ki kell jelölni egy időszakot, amíg az igények bejelenthetőek. A költségvetés az igények összesítése után biztosítja a megfelelő forrásokat a bankrendszeren keresztül és megkezdődik a devizahitelek forintra történő átváltása.

A művelet mérlege a következő:

Hegedűs Tamás rámutatott: a 700 milliárd forint egyszeri hatás, csakúgy, mint a 250 milliárd kiesés, amely az államadósság devizaárfolyam miatti növekedéséből adódik. Ennek az összegnek a forrása az állami kézbe vett magánnyugdíjpénztári vagyon lenne, amely még így is csupán töredéke annak az összegnek, amit az állam az elmúlt húsz évben a bankszektor konszolidációjára fordított.  Az ÁFA-bevételek növekedése és a kamatcsökkentésből adódó egyenlegjavító hatás ellenben folyamatosan érvényesülne. Ez a megoldás tehát csak az első évben jelent mínuszt, a következő években már költségvetési többletet generálna. A felszabaduló vásárlóerő  pozitív hatással lenne a  GDP növekedésére is.

A kérdés az, elég fontos-e a kormánynak az, hogy ezt a konszolidációs lépést meglépje - hangsúlyozta a jobbikos képviselő. Rászánja-e a tizedtét a családok konszolidálására, mint amennyit a bankok konszolidációja eddig felemésztett.

A sajtótájékoztatón bemutatott prezentáció megtekinthető IDE kattintva.

barikad.hu