Híreink

Legyen nemzeti ünnep a Rákóczi Szabadságharc kezdetének napja!

2013-10-30 13:48
-A +A

Október 25-én pénteken Budapesten a Magyar Parlamentben a Rákóczi Öröksége Mozgalom és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület kezdeményezte, hogy június 16., a Rákóczi Szabadságharc kezdete legyen nemzeti ünnep.

" Tudja meg ország-világ, hogy addig fogjuk vinni az ügyet, amíg méltó helyére nem kerül Rákóczi öröksége. Soha nem fogjuk feladni! Történelmünk leghosszabb szabadságharcának méltóképpen jár a nemzeti ünnep! " - mondotta László Ferenc a kezdeményezés elindítója, a Rákóczi Öröksége Mozgalom vezetője. Dr. Morvai Krisztina EU-parlamenti képviselő nagy segítséget nyújtott a szervezésnél. A miniszterelnöki hivatal hivatalosan átvette a petíciót és több képviselő is megtekintette. A civil szervezetek reménykednek abban, hogy majd támogatni fogják a kezdeményezésüket.

Másnap autóbusszal Kassára és Késmárkra utaztak ezen szervezetek tagjai és vezetőik: László Ferenc és Novák Gyula. A Nemzeti Érzelmű Motorosok kísérték őket. Az utazást II. Rákóczi Ferenc és Thököly Imre erdélyi fejedelmek újratemetésének 107. évfordulójára időzítették.

A hamvak hazahozatalának gondolata már a reformkorban megjelent, politikai okokból azonban az 1870-es évekig nem kerülhetett szóba komolyan és még ezután is évtizedek teltek el, mire a gondolat megvalósult.
A hazahozatalról látványos parlamenti jelenetben egyezett meg 1904. március 10-én Tisza István miniszterelnök és Thaly Kálmán, az ellenzéki Függetlenségi Párt alelnöke (és ez a hatalmas belpolitikai megosztottság enyhülésének jelképévé válhatott volna, a későbbi fejlemények azonban az ellentétek további mélyülését hozták).

Az Országgyűlés 1906. október 23-án törölte el a Rákóczit és társait megbélyegző 1715. évi 49. tc. 2. és 3. §-ait, az uralkodó, I. Ferenc József Magyarország megkoronázott apostoli királya pedig már másnap szentesítette a döntést.
A hamvak hazahozatalának gondolata a magyar függetlenséget óhajtók körében először Habsburg-ellenes éllel vetődött fel. A kiegyezés után a gondolat tartalma módosult, az újratemetés ekkor is nemzeti követelés volt, de akkor már a Magyarország és az uralkodó közti megváltozott viszonyt is szimbolizálhatta.

Rákóczi Ferenc 1735-ben, nagypénteken halt meg rodostói emigrációjában. Édesanyja, Zrínyi Ilona mellé temették el Isztambulban, a galatai jezsuita templomban, szíve pedig a Párizshoz közeli Grosbois-ba került. Nyugvóhelye nem ment feledésbe, de túlzás lenne azt állítani, hogy zarándokhellyé vált volna. A XIX. században, a Rákóczi-kultusz kibontakozásával egyre gyakrabban felmerült az újratemetés igénye.
A  fejedelem hamvaiért október 14-én öt tagú bizottság utazott a török székvárosba Rodostóra Thaly Kálmán vezetésével, aki 1889-ben a sírok azonosításánál is főszerepet játszott. A koalícióhoz közel álló Thaly előtérbe kerülése nem véletlen: egykor oroszlánrészt vállalt a széles körű Rákóczi-kultusz megteremtésében. Október 20-án az országgyűlés eltörölte a Rákóczit és a szabadságharcot megbélyegző 1715-ös határozatot, továbbá megszavazta az újratemetésről és a felállítandó síremlék költségeiről rendelkező 1906. évi XX. törvényt.
Az újratemetés 2006-os centenáriumára ismét megváltozott az esemény értékelésének politikai tartalma. A Monarchia ekkor már nem létezett, a Felvidék hosszú ideje szlovák fennhatóság alatt volt, a kassai helyszín viszont kiváló, politikai ár nélküli szimbólumokkal teli alkalmat kínált minden érdekelt félnek. Magyarországnak és a felvidéki kisebbségi magyaroknak az összetartozás demonstrálására, a tudományos közéletnek a témához kapcsolódó új eredményeik közzétételére és megvitatására, a döntően szlovák többségű helyi városvezetésnek pedig őszinte lokálpatrióta rendezvények szervezésére nyílt lehetősége. A szélsőséges nacionalisták kormányra kerülése miatt külpolitikai elszigeteltséggel küzdő szlovák államvezetés magas szinten nem képviseltette ugyan magát, de az ünnepségekhez való hozzájárulásával bizonyíthatta, hogy az Európai Unió megkövetelte megbékélés útján halad.
A Rákóczi Öröksége Mozgalom és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület tagjai Kassán és Késmárkon tisztelegtek az erdélyi fejedelmek nyughelyénél. A főhajtás II. Rákóczi Ferencnek a kassai Szent Erzsébet Székesegyházban elhelyezett szarkofágjánál és Thököly Imre késmárki templomban található hamvainál történt. Megkoszorúzták az emlékhelyeket , őrt álltak a Rákóczi zászlókkal és méltatták a fejedelmek tetteit. A kurucok méltó utódai több alkalommal jártak már a Felvidéken megemlékezni Rákóczi fejedelemről. ifj. Tompó László irodalomtörténész méltatta a fejedelmek tetteit és emelkedett hangulatban szavalta el az alkalomhoz illő verseket. A  megemlékezés után átvonultak az un. Rákóczi házhoz, amely a fejedelem száműzetése helyszínének, a rodostói házának másolata. Megtekintették az emléktárgyakat és az újratemetésről 1906-ban készült némafilmet.  Ezután mintegy 100 km-es út következett Késmárkra a történelmi Felvidéken keresztül Thököly Imre hamvaihoz. 

A csoport azt reméli, hogy egyre többen ellátogatnak majd a magyarság leghosszabb szabadságharcának kiemelkedő vezérei nyughelyére és kitartásuk, állhatatosságuk 2014-ben végre elnyeri jutalmát. Végre nemzeti emléknappá nyilváníthatja az Országgyűlés a szabadságharc kitörésének napját, június 16-át.

lejegyezte, fotók:
Cserép Anikó

jobbik.hu

Kapcsolódó cikkek


A Rákóczi-szabadságharc beregszászi zászlóbontásának 310.
Ismeretlen mester: Kuruc-labanc összecsapás
Elvették a magyarok számos jogát, megszüntették az önállóságot, semmibe vették a nemzeti értékeinket.
„Minden cselekedetem célja kizárólag a szabadság szeretete volt, és az a vágy, hogy hazámat az idegen járom alól felszab

Ajánlott cikkek

Folytatódik a Jobbik plakátkampánya.
A Habony-univerzum talán legprimitívebb terméke, a Ripost nevű fideszes lap ismét jogerősen pert veszített a Jobbikkal szemben a mai napon.

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
25
26
27
28
29
30
 
2017 szeptember