Híreink

A magyar munkavállalóknak is jár a tisztességes jövedelem

2014-03-03 22:28
-A +A

A Jobbik választási programjának egyik fontos része a munkából szerzett jövedelmek emelése. Mindezt nem a statisztika ügyes felhasználásával és az adatokkal való bűvészkedéssel képzeljük el – ahogy az elmúlt évek, évtizedek kormányai tették - hanem konkrét programok elindításával.

Ilyen például az a javaslat, amely a kereskedelmi és a szolgáltató ágazatban működő multinacionális cégek esetében indítana el bérfelzárkóztatási programot. A foglalkoztatásról szóló fejezetben pedig többek között az is szerepel, hogy a multinacionális cégek esetében a Jobbik olyan megfelelőségi programokat kíván elindítani, amelynek révén minél inkább közelíteni akarjuk e cégek magyarországi gyakorlatát a saját, nemzetközi gyakorlatukhoz, legalábbis ami a munkavállalóikkal kapcsolatos szociális és egyéb juttatásokat illeti. A bérfelzárkóztatással kapcsolatos javaslatokat már az Országgyűléshez is benyújtottuk, a Fidesz hozzáállását jól jellemzi, hogy még vitát sem engedélyezett a több millió munkavállalót érintő kérdésről.

Különösen fontos, hogy tisztázzunk néhány dolgot. Az elmúlt 24 év egyik nagy hazugsága nemcsak az, hogy például az állami tulajdon csakis rossz lehet, hanem az is, hogy a magyar munkaerő alacsony termelékenységgel, hatásfokkal végzi a munkáját. Mindezeket a „téziseket” pont azok a politikusok és gazdasági elemzők (?), valamint önjelölt hozzáértők terjesztették el, akik még életükben nem dolgoztak a valóságos munkaerőpiacon, nem indítottak és működtettek önerőből saját vállalkozást, sőt még az irodájukat, vagy az egyetemi katedrájukat is legfeljebb az ebédidőben hagyták el.

Mindezt a hazug filozófiát tovább tetézte az unióba való belépésünk óta eltelt időszak is, amely bebizonyította, hogy az idetelepült cégek nagy többségének esze ágában sincs a magyar munkavállalóinak nagyobb jövedelmet biztosítani, még akkor sem, ha éppenséggel legnagyobb nyereségüket – kihasználva például a szabad piaci versenyt biztosító szabályokat - pont Magyarországon termelik meg. Különösen igaz ez a kereskedelemre, hiszen Magyarország az idetelepült áruházláncok valóságos Mekkájává vált. Ezeknek a cégeknek a többsége amellett, hogy piaci erőfölényükkel gyakorlatilag teljes hegemóniát értek el a hazai hagyományos kisboltokkal és kiskereskedelemmel szemben - beleértve a feldolgozói és beszállítói hálózatokat is- méretükhöz képest igencsak kevés létszámú és alaposan alulfizetett munkavállalójuk végletekig való kizsigerelésével, és a magyarországi adózás trükkös elkerülésével óriási nyereséget visznek ki az országból.

Összehasonlítva e cégek nemzetközi adatait, azt lehet látni, hogy míg a magyarországi gazdasági teljesítményük semmiben sem marad el nemzetközi átlaguktól, addig az általuk biztosított itthoni fizetések és jövedelmek, valamint juttatásaik mértéke töredéke a külföldön jellemzőeknek.

Két reakció szokott érkezni erre a javaslatra. Az egyik az, hogy ez esetben ezek a cégek majd továbbállnak, máshova települnek. A Jobbiknak nem elsődleges célja, hogy ezek a cégek távozzanak, de amennyiben Magyarországot továbbra is egyfajta gyarmati rabszolgapiacként képzelik el és nem hajlandóak becsülettel adózni, és az extra nyereségükből legalább a saját munkavállalóiknak tisztességgel visszajuttatni, akkor nincs szükség rájuk. Csak azért, hogy ők gazdagodjanak, mi pedig sorvadjunk, nem kellenek.

A másik reakció a mindenható szabadpiac doktrínáját hirdetők köréből érkezik. Eszerint amíg van olyan munkavállaló, aki ezt a munkát, ennyiért elvégzi, addig nincs létjogosultsága a Jobbik javaslatának, sőt mindez az „egészséges” piaci viszonyokba való beleavatkozásként értékelendő.

Érdemes azonban elgondolkodni azon, mennyire tekinthetők egészségesnek, egyáltalán piacinak azok a viszonyok, amikor eleve mesterségesen, kívülről beavatkozva teremtik meg egy ország gazdasági működésének kereteit: multiknak kedvező nemzetközi szerződések tömkelege, korrupt privatizációval tönkretett hazai iparágak, a magyar fogyasztói piac teljes átadása, majd az uniós csatlakozással felvállalt gazdaságtorzító feltételek. Mindezek eredménye ugyanis, hogy nincs életképes magyar gazdaság, amely megfelelő mennyiségű munkahelyet biztosíthatna ahhoz, hogy a jó dolgozókért folyó munkáltatói verseny önmagában megteremtse mindenhol a minőséget is, mind bérek, mind munkakörülmények terén.

Akik az „egészséges” piaci viszonyokra hivatkoznak, nem értik azt sem, hogy az elképesztően kapzsi, „sosemelég” vadkapitalista harácsoló (szándékosan nem írok üzletembert, mert ezek nem azok) réteg szemléletével ellentétben, a munkával megteremtett értéknek és jövedelemnek az az elsődleges funkciója, hogy vele méltó és biztonságos életkörülményeket biztosítsunk saját magunk és családunk számára. Ez pozitív funkció, bárhogy is fáj egyeseknek, de fontosabb érdek a társadalom számára, mint a tulajdonosi érdekek minél nagyobb kiszolgálása. Ezt már rég felismerték az úgynevezett jóléti társadalmak, jelesül például az Európai Uniót megalapító (=gyarmatosító) tagállamok is, sőt ezt a funkciót alapvetéssé, napi gyakorlattá, sőt piaci működési feltétellé tették – saját köreikben. Így működhet például az egyik német tulajdonú áruházlánc Svájcban, kényszerűen elfogadva az ottani egymillió forintos minimálbért. De úgy tűnik, hogy nekünk, gyarmati országoknak ez a bánásmód – egyelőre – nem jár.

A fentieket egészíti ki az a tervünk is, amely alapján olyan megfelelőségi programokat indítunk a multinacionális cégek számára, amelyek fő célja a magyar munkavállalók és a munkáltató anyaországában dolgozók juttatásai és munkamennyisége közötti indokolhatatlan különbségek feltérképezése és megszüntetése.

Már csak a választói felhatalmazásra van szükségünk, hogy mindezt megvalósíthassuk.

Bertha Szilvia

a szerző a Jobbik országgyűlési képviselője

jobbik.hu

Kapcsolódó cikkek


Az MSZP-nek azt tanácsoljuk, hogy forgassák szorgalommal a Munka Törvénykönyvét, és végre legalább egyszer olvassák végi
2012-ben a munkaügyi felügyelőségek több mint 19 ezer munkáltatót ellenőriztek, és csaknem 70 százalékuknál találtak jog
Bertha Szilvia: Megéri?
Az elmúlt évtizedben egyedi kormánydöntések keretében, több száz, esetenként milliárdos nagyságrendű támogatást kapott j

Ajánlott cikkek

A Jobbik Magyarországért Mozgalom az egyetlen kormányváltó erő, melyet bizonyít, hogy egyre többen lépnek tagjaink sorába, és folyamatosan alakulnak az új helyi szervezetek.
Sok sikert kívánunk az új szervezetnek!

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2017 október