Híreink

Vona Gábor: Arra a kérdésre, hogy Kelet vagy Nyugat, én azt mondom, mindkettő

2015-12-09 11:59
-A +A

A Jobbik elnöke Kazahsztánban járt a Türk Nyelvű Népek Parlamenti Közgyűlésének plenáris ülésén, és egyáltalán nem zavarja, ha emiatt vannak olyanok, akik fanyalognak. Elmondása szerint nem Kelet és Nyugat között kell választani, hanem a magyarság megosztottságát harmonikus egységbe foglalni. Rövid interjúnkból az is kiderül, hogy a türk népek hogyan tekintenek "Atilla unokáira".

 - A múlt héten a Magyar Országgyűlés hivatalos delegációjának tagjaként részt vett a Türk Nyelvű Népek Parlamenti Közgyűlésének (TÜRKPA) VI. plenáris ülésén Asztanában, Kazahsztánban. Mit lehet tudni erről a viszonylag fiatal szervezetről, ami Európában nem túl ismert?

 - A kezdeményezés Azerbajdzsánt, Kazahsztánt, Törökországot és Kirgizisztánt foglalja magába. Magyarország megfigyelő tagként csatlakozott a másik négy ország mellé. A magyar olvasók számára talán úgy a legérthetőbb, ha úgy mutatjuk be, mint egyfajta turáni nemzetközi szervezetet. A célja, hogy a biztonságpolitika, a gazdaság, a kultúra, a jogi kérdések, a környezetvédelem, a nemzetközi együttműködés, tehát szinte minden terület szintjén megvalósítsa az érintett államok együttműködését. A mi megfigyelői státuszunk egy óriási lehetőség arra, hogy a türk világ dolgaiba ne csupán belelássunk, de ott a magunk számára kulturális, gazdasági és politikai lehetőségeket találjunk.

Fotó: Vona Gábor Facebook-oldala

 - Miért tartotta fontosnak, hogy személyesen jelen legyen?

 - Soha sem rejtettem el, hogy a turáni gondolat mint a magyarság keleti eredete, mennyire fontos a számomra. Arra a kérdésre, hogy Kelet vagy Nyugat, én azt mondom, mindkettő. Ahogy arra a kérdésre is, hogy István vagy Koppány. Véleményem szerint a magyarság számára a múlt gyötrődése éppen abból fakadt, hogy veleszületett megosztottságait nem tudta feloldani és harmonikus egységbe foglalni. Amikor az Árpádok idején a keleti eredetünk és a nyugati integrációnk együtt élt egymás mellett erősek voltunk, amikor a kettő szembe fordult egymással, akkor gyengék. Csak egy olyan magyarságnak lehet jövője, amelyik újra tudja magában egyesíteni ezt a kettősséget. Azokban nem ellentétet lát, hanem két egymást kiegészítő komponenst. Az elmúlt évszázadokban a keleti eredetünket erőszakkal irtották ki a nemzet lelkéből, és szerintem ezt vissza kell hozni.

 - Keleti nyitás?

 - Az egy gazdasági folyamat, viszont amiről én beszélek, az pedig egy szellemi-kulturális. Vagyis sokkal mélyebb és fontosabb. Egyébként ha az utóbbit elvégezzük, akkor válik sikeressé az előbbi, a gazdasági kapcsolatépítés is. Szóval ezért voltam ott a TURKPA ülésén, és nem bántam meg. Hatalmas lehetőségeket látok ebben, és az sem zavar, amikor emiatt sokan fanyalognak vagy gúnyolódnak. Tudom, hogy az idő majd engem igazol.

 

Fotó: Vona Gábor Facebook-oldala

 - Milyen találkozói voltak a magyar delegációnak és milyen említésre méltó eredményekről számolhat be?

 - A magyar delegációt Mátrai Márta háznagy asszony vezette. Azt hiszem, hogy ketten nagyon jól kiegészítettük egymást, és nem csak azért, mert ő kormánypárti, én meg ellenzéki. Nagy szeretettel fogadtak bennünket, hiszen ezek az országok nyugatra szakadt rokonként tekintenek ránk. Tárgyaltunk az összes delegációval, valamint számtalan informális megbeszélésére került sor. A folyamat még csak most kezdődik, hiszen csak a második alkalommal vettünk részt a gyűlésen. Itt kell köszönetet mondanom Lezsák Sándornak, aki tavaly elérte, hogy Magyarország megfigyelői státuszt kapjon.

 - Egyre jobban elterjedt elmélet, hogy a magyarság Közép-Ázsia területén rengeteg rokonnéppel rendelkezik, így kirgizekkel, kazahokkal, de vajon ezt az elméletet az ott élő népek is ismerik? Ők hogyan tekintenek a magyarokra?

 - Ahogy mondtam, nagyon fontos számukra a származásuk, hiszen ezen államok közül többen nemrég nyerték el a függetlenségüket. Magyarnak lenni ebben a körben szinte felfoghatatlan büszkeség. Néha már úgy érzem, hogy olcsó ez a dicsőség, hiszen elég, ha az ember elmondja, hogy magyar, hogy Atilla unokája, aztán azonnal ölelgetik, fényképeket csinálnak vele. Ilyet sehol a világon máshol nem érezhetünk, mi magyarok.

 - Az utazása milyen módon illeszkedik bele a Jobbik külpolitikai stratégiájába? Megfér ez a közép-ázsiai turk népekkel tartott barátság az orosz és török politika mellett, vagy éppen között?

 - Ez most nem egyszerű, de nagyon bízom benne, hogy a török és az orosz konfliktus mihamarabb véget ér. Már számtalanszor elmondtam, hogy Magyarország egy német-orosz-török háromszögben kell hogy berendezze a külpolitikáját. Most a háromszög két csúcsa egymás ellen fordult, ami nekünk nem jó. Kazahsztán helyzete egyébként ebben a tekintetben hasonló a miénkhez. Ők felkínálták, hogy szívesen békítenek a két fél között. Talán nekünk is ezt kellene tenni.

alfahir.hu - jobbik.hu

 

Ajánlott cikkek

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
 
2017 december