Híreink

Vona Gábor: Arra a kérdésre, hogy Kelet vagy Nyugat, én azt mondom, mindkettő

2015-12-09 11:59
-A +A

A Jobbik elnöke Kazahsztánban járt a Türk Nyelvű Népek Parlamenti Közgyűlésének plenáris ülésén, és egyáltalán nem zavarja, ha emiatt vannak olyanok, akik fanyalognak. Elmondása szerint nem Kelet és Nyugat között kell választani, hanem a magyarság megosztottságát harmonikus egységbe foglalni. Rövid interjúnkból az is kiderül, hogy a türk népek hogyan tekintenek "Atilla unokáira".

 - A múlt héten a Magyar Országgyűlés hivatalos delegációjának tagjaként részt vett a Türk Nyelvű Népek Parlamenti Közgyűlésének (TÜRKPA) VI. plenáris ülésén Asztanában, Kazahsztánban. Mit lehet tudni erről a viszonylag fiatal szervezetről, ami Európában nem túl ismert?

 - A kezdeményezés Azerbajdzsánt, Kazahsztánt, Törökországot és Kirgizisztánt foglalja magába. Magyarország megfigyelő tagként csatlakozott a másik négy ország mellé. A magyar olvasók számára talán úgy a legérthetőbb, ha úgy mutatjuk be, mint egyfajta turáni nemzetközi szervezetet. A célja, hogy a biztonságpolitika, a gazdaság, a kultúra, a jogi kérdések, a környezetvédelem, a nemzetközi együttműködés, tehát szinte minden terület szintjén megvalósítsa az érintett államok együttműködését. A mi megfigyelői státuszunk egy óriási lehetőség arra, hogy a türk világ dolgaiba ne csupán belelássunk, de ott a magunk számára kulturális, gazdasági és politikai lehetőségeket találjunk.

Fotó: Vona Gábor Facebook-oldala

 - Miért tartotta fontosnak, hogy személyesen jelen legyen?

 - Soha sem rejtettem el, hogy a turáni gondolat mint a magyarság keleti eredete, mennyire fontos a számomra. Arra a kérdésre, hogy Kelet vagy Nyugat, én azt mondom, mindkettő. Ahogy arra a kérdésre is, hogy István vagy Koppány. Véleményem szerint a magyarság számára a múlt gyötrődése éppen abból fakadt, hogy veleszületett megosztottságait nem tudta feloldani és harmonikus egységbe foglalni. Amikor az Árpádok idején a keleti eredetünk és a nyugati integrációnk együtt élt egymás mellett erősek voltunk, amikor a kettő szembe fordult egymással, akkor gyengék. Csak egy olyan magyarságnak lehet jövője, amelyik újra tudja magában egyesíteni ezt a kettősséget. Azokban nem ellentétet lát, hanem két egymást kiegészítő komponenst. Az elmúlt évszázadokban a keleti eredetünket erőszakkal irtották ki a nemzet lelkéből, és szerintem ezt vissza kell hozni.

 - Keleti nyitás?

 - Az egy gazdasági folyamat, viszont amiről én beszélek, az pedig egy szellemi-kulturális. Vagyis sokkal mélyebb és fontosabb. Egyébként ha az utóbbit elvégezzük, akkor válik sikeressé az előbbi, a gazdasági kapcsolatépítés is. Szóval ezért voltam ott a TURKPA ülésén, és nem bántam meg. Hatalmas lehetőségeket látok ebben, és az sem zavar, amikor emiatt sokan fanyalognak vagy gúnyolódnak. Tudom, hogy az idő majd engem igazol.

 

Fotó: Vona Gábor Facebook-oldala

 - Milyen találkozói voltak a magyar delegációnak és milyen említésre méltó eredményekről számolhat be?

 - A magyar delegációt Mátrai Márta háznagy asszony vezette. Azt hiszem, hogy ketten nagyon jól kiegészítettük egymást, és nem csak azért, mert ő kormánypárti, én meg ellenzéki. Nagy szeretettel fogadtak bennünket, hiszen ezek az országok nyugatra szakadt rokonként tekintenek ránk. Tárgyaltunk az összes delegációval, valamint számtalan informális megbeszélésére került sor. A folyamat még csak most kezdődik, hiszen csak a második alkalommal vettünk részt a gyűlésen. Itt kell köszönetet mondanom Lezsák Sándornak, aki tavaly elérte, hogy Magyarország megfigyelői státuszt kapjon.

 - Egyre jobban elterjedt elmélet, hogy a magyarság Közép-Ázsia területén rengeteg rokonnéppel rendelkezik, így kirgizekkel, kazahokkal, de vajon ezt az elméletet az ott élő népek is ismerik? Ők hogyan tekintenek a magyarokra?

 - Ahogy mondtam, nagyon fontos számukra a származásuk, hiszen ezen államok közül többen nemrég nyerték el a függetlenségüket. Magyarnak lenni ebben a körben szinte felfoghatatlan büszkeség. Néha már úgy érzem, hogy olcsó ez a dicsőség, hiszen elég, ha az ember elmondja, hogy magyar, hogy Atilla unokája, aztán azonnal ölelgetik, fényképeket csinálnak vele. Ilyet sehol a világon máshol nem érezhetünk, mi magyarok.

 - Az utazása milyen módon illeszkedik bele a Jobbik külpolitikai stratégiájába? Megfér ez a közép-ázsiai turk népekkel tartott barátság az orosz és török politika mellett, vagy éppen között?

 - Ez most nem egyszerű, de nagyon bízom benne, hogy a török és az orosz konfliktus mihamarabb véget ér. Már számtalanszor elmondtam, hogy Magyarország egy német-orosz-török háromszögben kell hogy berendezze a külpolitikáját. Most a háromszög két csúcsa egymás ellen fordult, ami nekünk nem jó. Kazahsztán helyzete egyébként ebben a tekintetben hasonló a miénkhez. Ők felkínálták, hogy szívesen békítenek a két fél között. Talán nekünk is ezt kellene tenni.

alfahir.hu - jobbik.hu

 

Ajánlott cikkek

Egy jó kormányzás ismérve az, hogy olyan Magyarországot teremtsen, ahova érdemes hazatérni külföldről.
Miként lehetséges az ma Dunaújvárosban, hogy miközben valaki bevallottan segédkezett betonba temetni egy holttestet, szabadon mozoghat és dolgozhat?

Eseménynaptár

h
k
sze
cs
p
szo
v
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
2017 április