Szabad Szentestét minden magyarnak!

Sokakat rángatnak be a munkahelyére december 24-én dolgozni, pedig valljuk be: aligha épp Szenteste napján nyújtjuk életünk legjobb teljesítményét. Gondolataink az ünnepi készülődés és tennivalók körül járnak, lélekben ilyenkor már mindannyian a szeretteinkkel vagyunk. Ezzel minden józanul gondolkodó ember tisztában van, a politika azonban évtizedek óta nem hajlandó erről tudomást venni.

Vagy ha igen, akkor azt olyan sunyi módon teszi, mint idén: nagy kegyesen megengedik, hogy Szenteste napját a családunkkal töltsük, ám ezt előtte ledolgoztatják velünk. (Magyar embereknek nem jár a pihenés, azt le kell dolgozni korábban.) Egy olyan szombati napon, amikor már hatodik napja gályázunk, hullafáradtak vagyunk - tehát valószínűleg ekkor sem járatjuk csúcsra a hazai GDP termelést. Nem is ez volna a dolgunk. Hanem az, hogy december 24-ét az ünneplésnek és a szeretteinknek szentelhessük anélkül, hogy ezt bármikor is bevasalnák rajtunk.

Idén már hetedik alkalommal javaslom az Országgyűlésnek, hogy vessünk véget ennek az évről évre ismétlődő méltatlan és értelmetlen helyzetnek: nyilvánítsuk munkaszüneti nappá december 24-ét! A kormány ezt rendre azzal utasítja el, hogy bőven elég a magyaroknak 11 hétköznap az évben, amikor nem kell dolgozni, több már a gazdasági teljesítmény rovására menne. Mintha ez olyan sok lenne.

Pedig a környező országok többségében ennél több munkaszüneti nap van egy esztendőben. Az osztrák, a szlovák, de még a román és ukrán embereknek is több pihenőnap jut, mint a magyaroknak. Az Európai Unió 7 tagországának polgárai számára a Szenteste is szabad - s lám, ezek a gazdaságok meg sem érezték ezt.

Nem véletlen, hogy nem csak a szakszervezetek állnak ki a szabad Szenteste mellett, de a sok ezer munkavállalót foglalkoztató kereskedelmi láncok is, amelyek saját dolgozóik számára lehetővé tették, hogy ezt a napot szeretteikkel töltsék.

Meglehetősen groteszk ellentmondás, hogy a valóságban ezek a multicégek is nagyobb tiszteletben tartják a családokat és a kereszténység egyik legfontosabb ünnepét, mint a magát oly harsányan családbarátnak és kereszténynek hirdető kormány.

Számunkra a Jobbikban azonban ezek nem csak politikai marketing szlogenek. Mi nem csak GDP-termelő robotokat látunk a magyar munkavállalókban. Hanem családanyákat és apákat, szüleikhez, testvéreikhez siető, vagy épp hitük jelentős ünnepére készülő hívő embereket.

Az a kötelességünk, hogy őket szolgáljuk!

Épp ezért nem adom fel a küzdelmet: ameddig a mandátumom tart, újra és újra az Országgyűlés elé viszem a szabad Szenteste jogos követelését!