Önök nem országot, hanem gettót építenek!

Miniszterelnök Úr! Belügyminiszter Úr! Kezdődik az új tanév, és tegnap költöztettem be a fiamat az NYSZC Nyíregyházi Bánki Donát Műszaki Technikum kollégiumába. Testvérbátyám és én magam is itt váltunk gépésszé, itt tanultunk meg számos dolgot, ami a haladó világban sikeresen segítette a boldogulásunkat. Amikor azt hittem, hogy emberhez méltó körülmények fogják fogadni a diákokat, az azért történt, mert az itt töltött évek alatt számtalan jó élményt és emléket szereztem az iskoláról és a kollégiumról. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy az idő vasfoga felemésztette a kollégiumot, hiába hirdetik fennhangon az igét: „Magyarország jobban teljesít!”.

Miniszterelnök Úr, Belügyminiszter Úr! Ami tegnap fogadott minket a kollégiumban, az több mint felháborító! Önök nem országot, hanem gettót építenek!

Nekem még rettenetesebb és rémisztőbb a látvány, mint azoknak az embereknek, akik nem tudják, hogy a tiszalöki börtönben milyen körülmények között élnek a bűnözők. Bizottsági elnökként volt szerencsém részletesen megismerni az ott fogva tartottak életkörülményeit. A különbség nagyjából olyan, mint a hatvanpusztai birtok és az Ópályiban földbe ásott putri között! (És nem a kollégium olyan, mint a hatvanpusztai birtok.)

Urak! Önök bűnt követnek el napról napra! Amit önök tesznek, az diáknak, tanárnak méltatlan, diáknak és tanárnak megalázó! Önök a jövőt ölik meg! Önök Magyarországot ölik meg!

A magam részéről féltem a fiamat, épp ezért szót kell emelni érte és minden diák érdekében: ezt nem tehetik a felnövekvő nemzedékkel!

Mindent el fogok követni, hogy a megszerzett tudásommal segítsem a fiatalokat. Mindent el fogok követni, hogy tudják, kik tették tönkre az országukat! Remélem, hogy a büntetés önöket is utol fogja érni! Nem Tiszalökön… Inkább egy hasonló helyen, amit az önök rendszere most kollégiumnak nevez!

A felnövekvő generációnak csak röviden azt üzenem:

NE FÉLJETEK, NE FELEJTSETEK!